A Hanák Péter Alapítvány 2010. évi díjának átadására 2011. március 8-án került sor a Történettudományi Intézet Tanácstermében. Somogyi Éva, a Hanák Péter Alapítvány Kuratóriumának elnöke beszélt a díj alapításáról, jelentőségéről és a 2010. évi díjazottról, Klement Juditról. Klement Judit köszönő szavai után a hagyományokhoz híven az előző évi díjazott, Seres Attila tartott előadást.
*
A Hanák-díjat kitűző Hanák Péter Alapítvány 1998-ban létesült, célja: „fiatal és pályakezdő történészek támogatása, lehetőség biztosítása számukra, hogy kutatásaikkal a történettudomány eredményeit gazdagítsák és azokat minél szélesebb körben közreadhassák. Az alapítvány támogatni kívánja mind a Magyarországon élő, mind a határon túli történészeket, akik hozzájárulnak Közép-Európa történetének kutatásához.”
*
A Hanák Péter Alapítvány 2010. évi díjazottja Klement Judit, aki a Gőzmalmok a Duna partján c. könyvéért érdemelte ki a kitüntetést.
Klement Judit az ELTE Bölcsészettudományi Kar Atelier Európai Társadalomtudomány és Historiográfia Tanszék és az ELTE Társadalomtudományi Kar Történeti Szociológia Tanszék oktatója. Kutatási témája a 19. és 20. századi társadalom- és gazdaságtörténet, illetve a 19. és 20. századi gazdasági elit.
2000-ben az ELTE BTK-n kutató szociológus diplomát, majd 2001-ben történelem szakos tanári diplomát szerzett. 2000 – 2003 között Ph.D hallgató az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Doktori Iskolában, a Társadalom- és Gazdaságtörténet Doktori Programban.
Doktori disszertációját A magyar malomipar a századforduló társadalmában. Vállalkozók a budapesti malomiparban címmel 2008-ban védte meg. Kutatásának homlokterében a 19. századi budapesti, malomipari elit áll.
Kutatásának célja a budapesti gőzmalmok megteremtői és működtetői körének feltérképezése és elemzése. Vizsgálja a malmok alapítóit, tulajdonosait, részvényeseit, menedzsereit egyaránt, felhívva a figyelmet a különböző funkciók elkülönülésére (kereskedelmi és műszaki igazgató) vagy épp arra, hogy egyes személyek esetében e funkciók között élénk mozgás figyelhető meg. Mindemellett fontosnak tartja a különböző típusú vezetők malomiparbeli tényleges megjelenéseinek vizsgálatát, illetve definiálását. A teljes személyi kör feltérképezése, nevesítése révén a 19. század második felében a malomiparban szerepet vállalók teljes köre kirajzolódik, láthatóvá válnak a különböző szerepek időbeli alakulásai, valamint megrajzolható a budapesti malomipar megteremtőinek és működtetőinek prozopográfiája. Továbbá a vizsgálat megvilágítja a bankok és malomvállalatok személyi szintű kapcsolatait, a gőzmalmok alapításában részt vevő tőke eredetét, a malomipar meghatározó szereplőinek társadalmi státusát, valamint árnyaltabb kép alkotható a vállalkozói típusokról.
A kutatás eredményeként a magyar iparosodás és a polgári átalakulás meghatározó szereplői kerülnek bemutatásra és elemzésre. Mivel a malomipar a 19. század második felének húzóágazata volt, a benne részt vevők az egész gazdaság vezető képviselőit reprezentálják. Ilyen módon összehasonlíthatóvá válik a 19. század végi osztrák és magyar vállalkozói réteg és bemutathatóvá válik a Monarchia vállalkozóinak széles köre.
Kutatásának folytatásaként Klement Judit bővítette vizsgálódási körét. A budapesti malomiparral kapcsolatos teljes gazdaság- és társadalomtörténeti vizsgálatra vállalkozva foglalkozik könyvében Budapesttel, a gőzmalmok városával, vállalkozástörténettel, a technológiai alapismeretekkel. Továbbá a gőzmalmok társadalmával, az alapítóktól a napszámosokig, valamint a munkarenddel, a hétköznapokkal, sztrájkokkal és a tűzvészekkel. Könyve átfogó képet nyújt nem csak a vállalatról, de vállalatot éltető emberekről is.
*
