Szántay Antal, a kora újkori osztály főmunkatársa a II. József kori kataszteri felmérésekkel kapcsolatos kutatásainak eredményeit ismertette 2007. március 27-i intézeti előadásában.

A II. József-kori kataszteri felmérés

A kataszteri felmérés II. József utolsó jelentős reformja. Az 1783 végén kiadott híres "Pásztorlevél" jelzi, hogy a császár nem hajlandó többé kompromisszumokra a kormányzásban. 1784 tavaszán szimbolikus a Korona Bécsbe vitele, majd elrendeli a népszámlálást. A népszámlálással szembeni ellenállás közvetlenül kiváltja a kerületi igazgatás bevezetését (1785), mellyel megteremtődik a bécsi udvartól a legtávolabbi kis faluig lenyúló központosított igazgatás rendszere, a reformabszolutizmus hatékony kormányzati eszköze.

"Hogy az Adózásnak igaz és egyenes módja, melly által a közönséges terhek egy igaz jó egyenlőség szerént elosztatnak, leg többet használ a közönséges boldogságnak előmozdítására; ellenben pedig az azon Adózásnak igazságtalan s törvénytelen fel osztása, a földmivelését, s szorgalmatosságot el fojtya, és a Népnek szaporodását akadályoztattya, kétség kívül vagyon." Így szól a kataszteri felmérést elrendelő, 1786. február 10-én kelt leirat első mondata. A kataszteri felmérés célja egy fiziokrata alapelveken nyugvó adóreform előkészítése, az ország agrárgazdasági erőforrásainak felmérése. Az adóreform terve erősen veszélyeztette a magyarországi rendi-nemesi társadalom alapjait, megszűntethette volna a legféltettebben őrzött nemesi privilégiumot, az adómentességet is. Az adóreform bevezetésére azonban már nem került sor, sőt a kataszteri felmérés munkálatai is leálltak, amikor II. József röviddel halála előtt visszavonta rendeleteit.

A kataszteri felmérés ugyanakkor az ország tényleges "birtokba vételét" is jelenti: a terület és erőforrásai megismerését apró parcellákig menő részletességgel, egyfajta rend rögzítését, és az adatok megőrzését. Különösen az amerikai szakirodalom (Hildegard Binder Johnson 1976; Roger J.P. Kain és Elizabeth Baigent 1992) hangsúlyozza a kataszteri felmérések ezen vonatkozását.

A kataszteri felméréssel több értékes tanulmány foglalkozott, elsősorban Fördős László az 1930-as években és Dávid Zoltán 1960-tól két évtizeden keresztül, valamint P.G.M. Dickson 1991-ben angolul, monografikus feldolgozás azonban nem jelent meg.

Az előadás áttekintette a kataszteri felmérés szervezeti rendszerét a Magyar és Erdélyi Udvari Kancellárián belül felállított külön bizottságtól a kerületi és megyei szinten működő Fő- és Al-Bizottságokon át a településeken dolgozó községi bizottságokig. Bemutatta a felmérési munka menetét, eszközeit és módszerét. Részletesen ismertette a községi bevallási könyvekben (Fassions-Buch) rögzített adatokat és azok elemzési lehetőségeit. Ismertette a bevallási könyvek összefoglalóiban (Fassions-Summarium) található, piachelyekre és árakra vonatkozó adatok összegyűjtésére és feldolgozására irányuló, folyamatban lévő kutatás eddigi eredményeit. Példákkal illusztrálta a Magyar Országos Levéltár külön gyűjteményében, de más állagokban is fennmaradt II. József-kori kataszteri térképek történeti forrásértékét.

Különösen a korszerű informatikai eszközök és módszerek alkalmazhatósága indokolja a kataszteri felmérés anyagának intenzívebb kutatását. A közismert forráspusztulás miatt azonban legelsősorban a II. József-kori kataszteri felmérés forrásainak kataszterét szükséges elkészíteni. A fennmaradt táblázatokban és térképeken megőrzött adatok feldolgozása és elemzése — különösen más forrásokkal kiegészítve — jelentős gazdaság- és társadalomtörténeti eredményeket ígér, és helyi szinten bepillantást enged a kor mikrovilágába, ember és természet viszonyába, valamint a táj történetébe.

Szántay Antal