HISTÓRIA KÖNYVTÁR |
![]() |
ENGEL PÁL Szent István birodalma ISBN
963 8312 76 9 A címlapon: A ménfői csata (Képes Krónika) Budapest 2001 MEGRENDELHETŐ |
![]() |
TARTALOM |
|
Előszó | XI |
I. BEVEZETÉS | 1 |
1. Táj és történelem | 1 |
2. Források | 3 |
3. A kutatás határai | 4 |
II. A KÁRPÁT-MEDENCE A MAGYAROK ELŐTT | 7 |
1. Rómaiak, hunok, avarok | 7 |
2. A kontinuitás kérdései | 10 |
III. A POGÁNY MAGYAROK | 12 |
1. A magyarok eredete | 12 |
2. A honfoglalás | 14 |
3. A kalandozások | 16 |
4. A pogány társadalom | 18 |
5. A politikai berendezkedés | 20 |
6. A „törzsek” | 22 |
7. Megtelepedés | 24 |
IV A KERESZTÉNY KIRÁLYSÁG MEGALAPÍTÁSA | 26 |
1. Géza fejedelem | 26 |
2. Szent István | 27 |
3. Szent István utódai | 29 |
4. Szent László | 32 |
5. Kálmán király | 33 |
6. A keresztény monarchia | 36 |
7. Az uralom megszervezése | 38 |
8. Az új magyar egyház | 40 |
9. A pogányság kiirtása | 42 |
10. A pogányság nyomai | 44 |
V A TIZENKETTEDIK SZÁZAD (1116–1196) | 46 |
1. Kálmán utódai | 46 |
2. III. Béla kora | 48 |
3. Állattenyésztés | 50 |
4. Földművelés | 52 |
5. Lakosság és települések | 53 |
6. Királyi jövedelmek | 55 |
7. A gazdaság jellege | 57 |
VI. A KORAI TÁRSADALOM | 59 |
1. Szabadok és szolgák | 59 |
2. Várnépek és várjobbágyok | 62 |
3. A vár és ispánja | 64 |
4. Udvarnokok és szolgálónépek | 66 |
5. A földesuraság keletkezése | 67 |
6. A magántulajdon formái | 70 |
VII. AZ ARANYBULLÁK KORA (1196–1242) | 73 |
1. A nemesség eredete | 73 |
2. Az úri nemzetségek | 75 |
3. Imre király | 77 |
4. II. András | 78 |
5. Az „új intézkedés” | 80 |
6. Az 1222. évi Aranybulla | 81 |
7. II. András és fiai | 83 |
8. A mongol támadás | 85 |
VIII. AZ UTOLSÓ ÁRPÁDOK (1242–1301) | 88 |
1. A tatárjárás hatásai | 88 |
2. Katonai reformok | 90 |
3. IV. Béla és V. István | 92 |
4. IV. László és III. András | 93 |
5. Telepítések és városiasodás | 96 |
6. Az erdélyi szászok | 98 |
7. A székelyek | 100 |
8. A románok | 101 |
9. A nemesi rend | 104 |
10. Az írásbeliség elterjedése | 106 |
IX. ANJOU I. KÁROLY (1301–1342) | 108 |
1. A „tartományurak” | 108 |
2. A familiaritás | 110 |
3. I. Károly trónra jutása | 111 |
4. Háború a tartományurakkal | 113 |
5. A döntés évei | 115 |
6. Balkáni aspirációk | 116 |
7. Osztrák, cseh és lengyel kapcsolatok | 118 |
8. Károly halála és emlékezete | 119 |
X. AZ ÚJ BERENDEZKEDÉS | 121 |
1. Az alapelvek | 121 |
2. A király és az egyház | 123 |
3. Károly bárói | 124 |
4. A királyi udvar | 125 |
5. A királyi székhely | 127 |
6. A királyi birtok | 128 |
7. A honorok | 130 |
8. Kamarák és pénzügyek | 133 |
9. A magyar arany | 134 |
XI. NAGY LAJOS (1342–1382) | 136 |
1. A lovagkirály | 136 |
2. A nápolyi kaland | 137 |
3. Horvátország, Dalmácia és Bosznia | 139 |
4. Balkáni háborúk | 141 |
5. A lengyel unió | 144 |
6. A trónöröklés kérdése | 146 |
7. Vallási buzgalom | 147 |
XII. NAGY LAJOS KIRÁLYSÁGA | 150 |
1. Nemesek és jobbágyok | 150 |
2. Az udvari nemesség | 152 |
3. A vidéki nemesség | 154 |
4. A katonabárók | 156 |
5. A hadsereg | 158 |
6. Pénzügyek | 160 |
7. A reformok kora | 161 |
8. A reformok | 163 |
9. Világi jogászok | 165 |
XIII. A KIRÁLYI HATALOM VÁLSÁGA (1382–1403) | 167 |
1. Mária királynő | 167 |
2. Az 1386. évi válság | 169 |
3. Zsigmond király és a liga | 170 |
4. Az Anjou-párt leverése | 172 |
5. Nikápoly | 173 |
6. A temesvári országgyűlés | 174 |
7. Zsigmond győzelme | 176 |
XIV. ZSIGMOND KONSZOLIDÁCIÓJA (1403–1437) | 179 |
1. A rendszer oszlopai | 179 |
2. Idegenek és parvenük | 181 |
3. A kormányzat | 182 |
4. A királyi birtok | 184 |
5. A megyék | 186 |
6. Az igazságszolgáltatás reformja | 187 |
7. Pénzügyek | 189 |
8. Rendes bevételek | 190 |
9. Rendkívüli jövedelmek | 192 |
XV. ZSIGMOND KÜLPOLITIKÁJA (1403–1437) | 194 |
1. Zsigmond és a Nyugat | 194 |
2. Az oszmán kérdés és az ütközőállamok | 195 |
3. A déli határ az 1410-es években | 198 |
4. A déli határ 1419–1437 között | 199 |
5. Zsigmond utolsó évei | 201 |
6. A Zsigmond kor kultúrája | 203 |
XVI. A GAZDASÁG SZERKEZETE ÉS A VÁROSOK | 206 |
1. Általános jellemzők | 206 |
2. A termékek | 208 |
3. A városok | 211 |
4. Királyi városok | 213 |
5. Buda szerepe | 215 |
6. Városgazdaság | 216 |
7. A városi társadalom | 219 |
8. A mezővárosok | 221 |
9. A pénz diadala | 222 |
XVII. A FALU ÉS A PARASZTSÁG | 224 |
1. A népesség növekedése és a telepítések | 224 |
2. Etnikai változások | 225 |
3. A mezőgazdaság és a falu | 227 |
4. A parasztság | 229 |
5. Az erdélyi parasztfelkelés | 231 |
XVIII. HUNYADI JÁNOS KORA (1437–1457) | 233 |
1. Albert király | 233 |
2. Kettős koronázás és polgárháború | 235 |
3. Hunyadi felemelkedése | 237 |
4. A várnai hadjárat | 239 |
5. Hunyadi kormányzósága | 241 |
6. V. László | 244 |
7. Nándorfehérvár ostroma | 246 |
XIX. HUNYADI MÁTYÁS (1458–1490) | 249 |
1. A konszolidáció | 249 |
2. A török veszély és a koronázás | 251 |
3. Morvaország és Szilézia meghódítása | 252 |
4. Lengyel és osztrák háborúk | 254 |
5. Magyarország és az oszmán birodalom | 255 |
6. Hadsereg és pénzügyek | 258 |
7. A király támaszai | 259 |
8. A király és az országgyűlés | 261 |
9. Humanizmus és reneszánsz | 264 |
10. A nemesi műveltség | 266 |
XX. MAGYARORSZÁG A KÖZÉPKOR VÉGÉN | 268 |
1. Gazdasági fellendülés | 268 |
2. Földesurak és parasztok | 270 |
3. Demográfia | 272 |
4. Etnikai viszonyok | 273 |
5. A királyság és birtokosai | 275 |
6. Az egyház | 276 |
7. A nemesség | 279 |
8. A főurak | 282 |
XXI. A JAGELLÓK KORA (1490–1526) | 285 |
1. II. Ulászló | 285 |
2. A rendek újjáéledése | 287 |
3. Régi és új eszmék | 288 |
4. Az államapparátus | 291 |
5. Rendi törekvések | 293 |
6. Az állam meggyengülése | 295 |
7. Külügyek | 297 |
8. A parasztháború | 299 |
9. Hatalmi harcok | 301 |
10. Az összeomlás | 303 |
Epilógus | 306 |
Név- és tárgymutató | 308 |
Rövidítések | 342 |
Térképek | 345 |