RESS Imre tudományos főmunkatárs
Tel.: +36 1 224-6700/662
E-mail:

iress@tti.hu


TUDOMÁNYOS FOKOZAT

a történettudomány kandidátusa

KUTATÁSI TERÜLET
  • a Habsburg Monarchia és a délszláv térség politikai és szellemi kapcsolatai a 19. században;
  • az Osztrák-Magyar Monarchia alatti közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek kiadása (1872–79);
  • a levéltári örökség állami hovatartozása, kutathatósága

KANDIDÁTUSI DISSZERTÁCIÓ / PHD

Kállay Béni belgrádi diplomáciai működése 1868–1871 között
1993

EGYÉB TUDOMÁNYOS, OKTATÓI ÉS KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG
  • a Maribori Nemzetközi Levéltári Központ rendes tagja, 1987–1996
  • az Osztrák Császárság ill. az Osztrák–Magyar Monarchia minisztertanácsi jegyzőkönyveinek kiadását felügyelő tudományos tanács tagja (1993)
  • Oktatási és Kulturális Minisztérium Levéltári Akkreditációs Bizottság tagja (2002)
  • OTKA Történettudományi, Tudomány- és Technikatörténeti zsűri (tag 2005)
    az Osztrák Tudományos Akadémia „Újkortörténeti Kutató Központ” tudományos tanácsának tagja (2006)
  • Magyar–Bolgár Történész Vegyesbizottság Magyar Tagozatának elnöke (2007)
  • szakkollégiumi tanár az Eötvös Collegiumban (1994-2000 )
  • mb. előadó az ELTE Történelem Segédtudományai Tanszéken (2000)
  • címzetes egyetemi docens (2005. július 1.)

SZERKESZTŐ / ROVATVEZETŐ / SZERKESZTŐBIZOTTSÁGI TAG
  • Limes,  Tudományos Szemle, szerkesztőbizottsági tag
  • Review of Croatian History, szerkesztőbizottsági tag

FONTOSABB ÁLLAMI, SZAKMAI DÍJAK, KITÜNTETÉSEK
  • Pauler Gyula-díj (2008)

VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIA
  • Kapcsolatok és keresztutak. Horvátok, szerbek bosnyákok a nemzetállam vonzásában, Budapest, 2004. L'Harmattan. 298 p.
  • A Staatskonferenz magyar vonatkozású iratai 1809–1848 . Budapest, 1998, 207. (Pajkossy Gáborral közösen)
  • Serbische Gründungsversuche von Druckereien und die Universitätsdruckerei Ofen im Vormärz. In: Typographia Universitatis Hungaricae Budae. Szerk. Király Péter. Budapest, 1983. Akadémiai Kiadó. 395–400.
  • A szerb külpolitika és a Habsburg-monarchia dualista átalakulása (1865-1867). In: A magyar polgári átalakulás kérdései. Szerk. Gergely A.-Dénes I.-Pajkossy G. Budapest, 1984. 381–402.
  • Ausztriai levéltári források Körösi Csoma Sándorról. In: Levéltári Közlemények 56 (1985), 227-249.
  • Felix Kanitz's Ansichten zur Balkanpolitik der Donaumonarchie nach dem Ausgleich. In: Mitteilungen des Bulgarischen Forschungsinstitutes in Österreich. Wien, 7 (1985)/2, 23-36.
  • Die Ungarische Archivdelegation in Wien als eine Institution zur Lösung von grenzüberschreitenden Archivproblemen. In: Scrinium, Heft 36/37. 264-272.
    A bécsi közös levéltárak szétválasztásának kérdése 1918-1919-ben. In: Levéltári Közlemények 58 (1987), 175-193.
  • A magyar liberálisok és a szerb fejedelemség az 1860-as években. In: Forradalom után – kiegyezés előtt. A magyar polgárosodás az abszolutizmus korában. Szerk. Németh G. Béla. Budapest, 1988, Gondolat Kiadó. 496–516.
  • Zwischen Liberalismus und Machtpolitik. (Die Beurteilung der südslavischen Nationalbewegungen von Benjámin Kállay während seiner Belgrader Amtszeit.) In: Nationalrevolutionäre Bewegungen in Südosteuropa im 19. Jahrhundert. Hrsg. Ch. Choliolčev, K. Mack, A. Suppan. Mit einer Einleitung von R.G. Plaschka. (Schriftenreihe des Österreichischen Ost- und Südosteuropa-Instituts. Band 20.) Wien, 1992. Verlag für Geschichte und Politik – R. Oldenbourg Verlag. 221–229.
  • The Effects of Democratization on Archival Administration and Use in Eastern Middle Europe. In: The American Archivist Chicago, 55 (1992)/1, 86–93.
    On the Borderline between Selective Archive Usage and Freedom of Research. (A Case Study on Change in Central Eastern European Archival Practice). In: Janus Revue Archivistique. Conseil International des Archives. Doodrecht (Holland), 1992/2, 46-52.
  • Ludwig Gall als Techniker und Wirtschaftspublizist in Ungarn 1837–1849. In:Kurtrierisches Jahrbuch. Trier (Deutschland), 32 (1992), 81–103. (Fehér Györggyel közösen).
  • Die Archivpflege bei den Fürsten Esterházy im 18. Jahrhundert. Burgenländische Forschungen. Sonderband XIII. Beiträge zur Landeskunde des burgenländisch-westungarischen Raumes. Festschrift für Harald Prickler zum 60. Geburtstag. Eisenstadt 1994, 319–328.
  • Der Diplomat Paul III. Anton Esterházy (1786-1866). In: Die Fürsten Esterházy. Magnaten, Diplomaten, Mäzene. Burgenländische Forschungen. Sonderband XVI. Eisenstadt 1995, 199–212.
  • Das nationale Problem und die Minderheitenfrage in den Reisestudien von Felix Kanitz. Bulgarian Historical Review 24 (1996/2), 112–116.
  • Ernst Häckel im Eötvös Collegium 1925-1944. (Eine Fallstudie zu den Formen der universitären Beziehungen in der Zwischenkriegszeit). In Szögi László-Varga Júlia (ed.): Universitas Budensis 1395-1995. Budapest, 1997. 465–476.
  • A guide to East-Central European Archives. Hungary. In: Austrian History Yearbook. Center for Austrian Studies University of Minnesota. 29 (1998), Part 2. 43-81. (Jim Niessennel közösen).
  • Der Weg zum Badner Abkommen (Teilung oder Aufbewahrung des Archiverbes der Monarchie). In: Mitteilungen des Österreichisches Staatsarchivs. Sonderband 4. 1998. 15-24.
  • The Hungarian-Croat Compromise of 1868. In: Geopolitics in the Danube Region. Hungarian Reconcilation Efforts 1848–1998. Ed. Ignác Romsics and Béla K. Király. Budapest 1999, CEU Press. 177–198.
  • Das Esterházysche Hauptarchiv in Eisenstadt zwischen Verwaltung und historischer Forschung (1790–1918). “Bausteine zur Landeskunde des burgenländisch-westungarischen Raumes” Festschrift Johann Seedoch. Burgenländische Forschungen. Sonderband XXII. Eisenstadt 1999, 407-419.
  • Paralellen und Unterschiede der Nationsbildung der bosnischen Muslime im 19. und im. 20. Jahrhundert. In: Begegnungen. Jahrtausendwende 2000, Schriftenreihe des Europa Institutes Budapest, Bd. 12. 205-214. p.
  • Uzroci madarsko-hrvatskog sukoba 1848. godine. In: Valentić,  Mirko  (ed.) Hrvatska 1848 i 1849. Zbornik radova. Zagreb. 2001. 101-110. p.
  • Az 1848-49. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla, Budapest, 2002. (Képviselői életrajzok Pozsony, Trencsén és Verőce megye): Beniczky Pál 95–97, Boltizár István 148–149, Borsiczky István 154–156, Csehy Zsigmond 173–174, Hauszer Ernő 349–351, Justh György 410–411, Nester József 602-604, Olgyay Lajos 624-646, Rudnyánszky János 737–739, Sebestyén László 757–759, Szálé Antal 814–816, Szallopek Lajos 817–820, Szüllő György 875–877, Tanay Mátyás 883–884.
  • Kossuth i Tkalac. Dva emigranta u desetljeću talijanskog ujedinjenja.In: Szerk: Jauk-Pinhak Milka – Kiss Gy. Csaba – Nyomárkay István : Croato-Hungarica. Uz 900 godina hrvatsko-mađarskih povijesnih veza. Katedra za hungarologiju Filozofskoga fakulteta Sveučilišta u Zagrebu i Matica hrvatska. Zagreb. 2002. 67–80.
  • Hajnal István, a kismartoni hercegi levéltáros. In: Korall 15–16. 2004 május 284–316.
  • Antun Mihanović és Ürményi Ferenc. (Egy horvát literátor és magyar támogatója 1823–1835). In: Fiume és a magyar kultúra. Szerk: Kiss Gy. Csaba. Budapest 2004. ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék – Kortárs Kiadó. 22–42.
  • Mađarska i hrvatska interpretacija nacionalnog poziva u drugoj polovici 19. st. (Stajalište Benjamina Kallayja i Franje Račkog). In:Hrvatsko-mađarski odnosi 1102-1918. Szerk: Kruhek, Milan – Pálffy,Géza – Šokčević, Dinko – Valentić, Mirko – Župan,  Dinko. Zagreb, 2004. 303-312.
  • Edieren oder elektronisch indizieren? Ungarische Erfahrungen mit der Zugänglichmachung der Massenquellen von der Frühneuzeit bis zum Ende des Staatssozialismus. In: Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung. Ergänzungsband 47. Merta, Brigitte – Sommerlechner, Andrea – Weigl, Herwig (ed.): Vom Nutzen des Edierens. Wien – München, 2005. 145-155.
  • Adamić i Mihanović na saboru u Požunu 1825-1827. In: Dubrović, Ervin (ed.): Adamićeva doba 1780-1832. Riječki trgovac u doba velikih promjena. Rijeka, 2005. 187–221.
  •  Kállay Béni és Oroszország. In: Krausz Tamás (szerk.): Kelet-Európa: történelem és sorsközösség (Palotás Emil professzor 70. születésnapjára). Budapest 2006. ELTE Kelet-Európa Története Tanszék, 211-225.
  • Versuch einer Nationenbildung um die Jahrhundertwende. Benjámin Kállays Konzeption der bosnischen Nation. In Kiss, Endre – Stagl, Justin (ed.): Nation und Nationenbildung in Österreich-Ungarn 1848-1938. Prinzipien und Methoden. Münster-Hamburg-Berlin-Wien-London-Zürich 2006, LIT Verlag 59–72. p.
  • The Value System of Serb Liberalism. In: Dénes, Iván Zoltán (ed.): Liberty and the search for identity: liberal nacionalism and the legacy of empires. Budapest – New York, 2006. CEU Press 345–366.
  • Digitális forráskiadás vagy elektronikus mutatózás? (A kora újkortól az államszocializmus végéig keletkezett tömeges forrásanyag közzétélenek magyar gyakorlata). In: Levéltári Közlemények 77 (2006/1), 13–31.
  • Szekfű Gyula, Ernst Molden és az Eötvös Collegium. In.: Paksa Rudolf (Szerk.): Szekfű Gyula és nemzedéke a magyar történetírásban. Budapest 2007. Argumentum 17–42.
  • Andrássy Gyula a „birodalmi miniszterelnök”? In.: Történelmi Szemle  (2007/4) 531-548.
  • A horvát liberalizmus irányzatai, különös tekintettel. a hungaroszláv nemesi liberalizmusra. In: Magyar Tudomány 169 (2008/1) 35–46.